Mese....(novella II)
2009.02.12. 13:33
Csak feküdtem. Hallgattam , ahogy kopog az eső a félig nyitott ablakon.Már jött fel a nap.Basszus, már idejét sem tudom, mikor aludtam.Talán csütörtökön, vagy szerdán?
Túlpörgök, érzem, ha felkelek, remeg az izom a combomban.A kezem is remeg.Várom, hogy elmúljon.Le akarok menni a vízhez.Mindenki alszik.Dolgozik bennük a tegnap éjjel.Nem tudom, lesz-e erőm, de le kell mennem.Csendben beteszem magam mögött az ajtót.Zuhany.Fáj.Fáj a bőröm, de legalább érzem, hogy van.Néha kell a fájdalom.Néha jó.Mint most is.Szemem alatt kedves, ismerős karikák szántják szürke barázdáikat.Olyan vagyok, mint egy zombi.
A fogkrém fém íZét hagyja a számban.Mindennek fém íze van.A reggeli tejnek, a kávénak, a hirtelen elszívott újabb cigarettának, a levegőnek, a saját bőrömnak.
Egyedül megyek, még érzem a vihar szagát.Gyorsan száradó homok, döglött madár a betonon, a parti lakókocsibüfé égett-lángos szaga.Mind eltűntek a vihar nyomában.Csak az a steril, vegytiszta "támadj fel" szag marad.Most ez sem esik jól.
A vízben sikló.Undorodom tőle.Mindentől, aminek túl sok, vagy túl kevés lába van.A kezemnek viszont jól esik a víz.Már-már meleg.Levetkőzök, borzongok.Lemegyek a lépcsőn, nem érdekel a kiskígyó, jobb lenne egy nagy, jönne, rám tekeredne, felzabálna a fogatlan szájával, itt a vízben....Hideg.Dermedten áll a szőr a karomon.Fáj a mellem is, de már nem mászok ki.Megmártózok benne, átölel a hideg, mozgok, most ez is fáj.Legyőzlek, te kígyó!
Beúszok, nem érdekel a tiltó bólya, most csend van, a hajam a víz alatt, mindenhol víz, a fülembe is befolyik, átveszi felettem az uralmat.Megdöglesz kígyócska!
Egyre könnyebb úsznom, már nem fázok, lassan kijönnek a mólóra a sörhasú hajótulajdonosok, kivitorláznak a vízre, nem hiszik el ,hogy nem is jó nekik, most csak nekem jó, itt a vízben, és bennem a víz.Már nincs vihar-szag, melegszik a levegő, idióta dalt énekelnek hasonlóan idióta madarak, akiket még nem kapott el egy autószélvédő sem, és nem fekszenek betonon.
Süt a nap.Kiúszok, fekszem a nedves fűben.
Már nem fáj.
Szombat van.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.